Dr. Szakács György okl. építészmérnök, okl. épületszigetelő szakmérnök, okl. zaj- és rezgéscsökkentési szakmérnök, Megtérülő Épületenergetika című folyóirat 2017. január-februári számában megjelent összefoglaló cikke nyomán.

Mely jogszabályok változtak?

A 2016. évi CXXXVIII. törvény [1] módosította az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvényt [2] (a továbbiakban: Ehat.). A 393/2016. (XII. 5.) kormányrendelet [3] pedig módosította az Ehat. végrehajtásáról kiadott 122/2015. (V. 26.) kormányrendeletet [4] (a továbbiakban: Ehat. vhr.).
Az adatszolgáltatást szabályozó 26/2015. (V. 26.) NFM rendeletet [5] 2017. január 31-ével hatályon kívül helyezi a 61/2016. (XII. 28.) NFM rendelet [6].
Az energetikai auditorok és auditáló szervezetek által fizetendő regisztrációs és nyilvántartási díjat szabályozó 7/2015. (X. 16.) MEKH rendeletet [7] pedig módosította a 18/2016. (XII. 23.) MEKH rendelet [8].

Az energetikai auditra kötelezett nagyvállalatokat és az auditot érintő változások

Az Ehat. módosítása szerint szűkítik a négyévente energetikai auditra kötelezett nagyvállalatok körét oly módon, hogy az önállóan nagyvállalatnak nem minősülő partnervállalkozások kikerülnek az energetikai auditálási kötelezettség alól 2017. július 1-jétől. Ennek részletes ismertetésére a későbbiekben fogunk visszatérni.
Újdonság, hogy a nagyvállalatok körének minél pontosabb behatárolására és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) ellenőrzési tevékenységének az elősegítésére a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) évente a Hivatal rendelkezésére bocsátja azon gazdálkodó szervezetek listáját, amelyek társasági adóbevallásukban tett nyilatkozatuk szerint nem minősülnek mikro-, kis- és középvállalkozásnak a 2004. évi XXXIV. törvény [9] (a továbbiakban: Kktv.) alapján.
Az energetikai audit alól továbbra is mentesülnek azok a vállalatok, amelyek vállalkozáscsoport tagjai, de önmagukban – azaz összeszámítás nélkül – KKV-nak minősülnének, és a vállalkozáscsoport legnagyobb fogyasztású tagjához képest elhanyagolhatóan kicsi – 5%-nál kevesebb – az energiafogyasztásuk. Az Ehat. erre vonatkozó korábbi megfogalmazása azonban kismértékben módosult a következők szerint:
„22. § (4) A vállalkozáscsoport azon tagjának, amely önmagában kis- és középvállalkozásnak minősülne és a működésével összefüggésben felmerült, tárgyévet megelőző évi energiafelhasználása nem éri el a vállalkozáscsoport legnagyobb fogyasztású vállalkozásának a működésével összefüggésben felmerült, tárgyévet megelőző évi éves energiafelhasználás 5%-át, nem kell kötelező energetikai auditálást lefolytatnia vagy a (2) bekezdés szerinti energiagazdálkodási rendszert működtetnie.”
A korábbiakban az energiafelhasználást végsőenergia-fogyasztásként kellett értelmezni, amelybe nem számít bele az energia termelésére, illetve az energia átalakítására felhasznált energia mennyisége. Az új megfogalmazás szerint azonban a cég működésével összefüggő teljes energiafelhasználásról van szó, amelybe adott esetben az energiatermelésre, illetve energiaátalakításra fordított energia is beleértendő, például egy távfűtő cég esetén.
2017. július 1-jétől az előbbi előírás tovább fog változni, a %-os energiafelhasználási korlát helyett az éves energiafogyasztás mértékétől függő, egyszerűbben igazolható mentesülési lehetőség kerül bevezetésre.
Szintén 2017. július 1-jétől várható változás, hogy a nagyvállalatok alacsonyabb fogyasztású részterületeit kiveszik az auditálási kötelezettség alól. A vállalat energiafogyasztásának három fő területe az épületek üzemeltetése, a folyamatok és a szállítás. Mindhárom területet vizsgálni kell az audit során, azonban az arányosság és költséghatékonyság érdekében a 10% alatti energiafelhasználású részterület kihagyható lesz az energetikai auditból.
Az Ehat. legutóbbi módosítása során bekerült a jogszabályba néhány olyan előírás, amelyek révén egyértelműbbé vált mind a meglévő nagyvállalatok, mind a jövőben létrejövő nagyvállalatok számára az energetikai auditálási kötelezettség első és további teljesítéseinek időpontja.
Általánosságban a négyéves időszak számításának kezdő időpontja a korábbi energetikai audit elkészítésének napja. Az újonnan létrejövő nagyvállalat vagy nagyvállalattá minősülő vállalkozás esetében a kötelező energetikai auditálás első elvégeztetésének határideje az első nagyvállalati regisztrációs kötelezettséget követő év június 30. napja, függetlenül a regisztráció tényleges megtörténtétől. Az átmeneti rendelkezések között szerepel, hogy ezt az előírást a 2015. december 5-ét követően létrejövő nagyvállalat, vagy nagyvállalattá minősülő vállalkozás esetében is alkalmazni kell.
Az új nagyvállalat lehet új alapítású, vagy meglévő vállalat átminősülhet pl. tulajdonosváltással, vagy létszám-, illetve forgalmi adatainak növelésével. A Kktv. 5. § (3) bekezdése szerint a vállalatot akkor kell átminősíteni, ha két egymást követő beszámolási időszakban túllépi a Kktv. 3. §-a szerinti létszám és árbevételi határértékeket (vagy elmarad azoktól). Ez az ún. kétéves szabály.
Az átmeneti rendelkezések között szerepel, hogy annak a nagyvállalatnak, amely 2015. december 5-én energetikai auditálásra volt kötelezett és 2015. december 26. napját követően sem mentesült az auditálási kötelezettség alól, következő alkalommal – az első kötelező energetikai audit elkészítésének időpontjától függetlenül – 2019. december 5-ig kell energetikai auditálást elvégeztetnie.
A nagyvállalatok Hivatal felé történő éves regisztrációs kötelezettsége (minden év június 30-ig) már nem újdonság, az azonban igen, hogy mostantól százezer forint regisztrációs díjat is kell fizetniük a Hivatal részére. A regisztrációs díj a Hivatal bevételét képezi, célja az auditok éves ellenőrzésével kapcsolatban felmerülő költségek fedezése. A regisztrációs díj köztartozásnak minősül és adók módjára behajtható.
A regisztrációs kötelezettség elmulasztása vagy nem megfelelő teljesítése esetén a Hivatal határidő kitűzésével írásban felszólítja a nagyvállalatot a regisztrációra, és egymillió forintig terjedő bírságot szabhat ki – újdonságként mérlegelési lehetőséggel. A bírság kiszabása során a Hivatal a következő körülményeket mérlegelheti:
•    a jogsértés súlya;
•    a jogsértő állapot fennállásának időtartama;
•    a jogsértéssel elért vagyoni előny mértéke;
•    a jogsértő piaci helyzete, befolyása;
•    utolsó összevont (konszolidált) beszámoló szerinti, ennek hiányában a jogsértő nyilvántartása szerinti nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege;
•    a magatartás felróhatósága;
•    korábbi jogsértő magatartás;
•    a jogsértő állapot megszüntetése érdekében kifejtett tevékenység.

A nagyvállalatokra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség

 

Az adatszolgáltatás az [Ehat. 22/C. § (1)] már korábban is elő volt írva, azonban újdonság, hogy az adatszolgáltatás nem megfelelő teljesítése esetén kiszabható bírság mértékéhez is ugyanezeket a mérlegelési lehetőségeket rendelték. A nagyvállalati adatszolgáltatásnak a részleteit azonban még külön szabályozni kell a Hivatal elnökének rendeletében.
Az energetikai auditálás ellenőrzésére vonatkozó előírások szerint az audit nem teljesítése esetén a Hivatal felszólítására 180 napon belül kell azt pótolni a korábbi 90 nappal szemben. A bírságolás összegére megmaradt a tízmillió forintig terjedő összeg, de hasonló mérlegelési lehetőséggel, mint a regisztráció, illetve az adatszolgáltatás elmaradásának szankcionálása során. Újdonság, hogy az ellenőrzés során az együttműködési kötelezettség megszegése esetén ötszázezer forintig terjedő bírság szabható ki – ez nemcsak a nagyvállalatra, hanem az auditorra vagy auditáló szervezetre, illetve az esetleges megbízóra is vonatkozik.
Az Ehat. átmeneti intézkedései között szerepel, hogy a Hivatal 2017. június 30-ig nem szab ki bírságot a kötelező energetikai auditálás teljesítésének elmaradása miatt. Ez a moratórium korábban 2016. december 31-ig szólt, amelyet most meghosszabbítottak.
Az energetikai auditálás elvégzéséről – azt követő 30 napon belül – az energetikai auditornak vagy az energetikai auditáló szervezetnek a Hivatal elnökének rendelete szerinti módon és tartalommal adatszolgáltatást kell teljesítenie. Továbbá az energetikai auditornak vagy az energetikai auditáló szervezetnek évente a tárgyévet megelőző évi auditálási tevékenységéről a Hivatal elnökének rendeletében meghatározott módon és tartalommal adatszolgáltatást kell teljesítenie.
Az adatszolgáltatást a cikk megírásának idején még a 26/2015. (V. 26.) NFM rendelet szabályozta, amely azonban 2017. január 31. napjával hatályát veszti. Ezt fel kell, hogy váltsa a Hivatal elnökének az adatszolgáltatásról szóló rendelete, amely a cikk készítésének időszakában még nem jelent meg.
Az Ehat. vhr-ben bővültek az energetikai audit minimális tartalmi követelményei egy új ponttal, amely szerint az energetikai auditnak ki kell terjednie az energetikai auditban javasolt intézkedések végrehajtása esetén az elért energiamegtakarítás nyomon követésének módszerére is.
Egyértelmű hivatkozás jelent meg az Ehat. vhr-ben az MSZ EN 16247 szabványsorozat alkalmazhatóságára vonatkozóan. E szerint az energetikai auditálás az MSZ EN 16247-1, -2, -3, -4 szabványok [10-13] alkalmazásával is elkészíthető, az energetikai auditálási tevékenység folytatására irányuló jogszabályi rendelkezések figyelembevétele mellett.
Az energetikai auditor vagy auditáló szervezet felelősségi köre kibővült a jogszabályi előírásoknak való megfelelés követelményével. Továbbá pontosításra került, hogy az energetikai auditálás ellenőrzése során az energetikai auditornak, illetve auditáló szervezetnek milyen iratokat, dokumentumokat kell átadnia a Hivatal számára. Az audit ellenőrzése a megállapítások, számítási részeredmények stb. mellett kiterjed az auditálás teljes folyamatára is. A korábbiakkal ellentétben a Hivatal az ellenőrzés megkezdéséről nem köteles értesítést küldeni.

Az energetikai auditorokra és auditáló szervezetekre vonatkozó változások

Az energetikai auditori képzettségi követelmény, valamint az előírt szakmai gyakorlat időtartamának számítására vonatkozó szabályok egyértelműbbé váltak. Az Ehat. vhr. új, 11. melléklete felsorolja az energetikai auditálási tevékenység folytatásához szükséges képesítési követelményeket. Továbbra is feltétel a mesterképzési vagy osztatlan szak elvégzése.
A gyakorlati idő teljesítése tekintetében lényeges változás, hogy a jogszabályok megengedik a felsőfokú – meghatározott szakirányú – szakképzettségek megszerzését közvetlenül követően teljesített, energetikai területen végzett mérnöki szakmai gyakorlat figyelembevételét az Ehat. vhr. új, 12. melléklete szerint. A 11. mellékletben felsorolt mesterképzésben/osztatlan képzésben szerzett szakképzettségek esetén ez öt év. Továbbra is él azonban az a másik irányú korlát, hogy a szakmai gyakorlati időnek az auditálási tevékenység folytatásának szándékára vonatkozó bejelentést megelőző tíz éven belül kell esnie.
További újdonság, hogy lehetőség van bizonyos alapképzések megszerzése utáni gyakorlati idő elismerésére is, ebben az esetben azonban nem öt, hanem legalább nyolc éves időtartam igazolása szükséges. Ez a lehetőség azonban kizárólag a szakmai gyakorlati idő teljesítésére vonatkozik, és nem érinti azt a feltételt, hogy az auditori tevékenység végzéséhez egyébként mesterképzési/osztatlan szak elvégzése szükséges.
Az energetikai auditori névjegyzékben szereplő energetikai auditor kizárólag egy energetikai auditáló szervezetnek lehet a tagja vagy az alkalmazottja. Ha a gazdálkodó szervezet e szabály megsértésével kéri névjegyzékbe vételét, a névjegyzékbe vételi kérelmet a Hivatalnak határozattal el kell utasítania.
Tilos az auditorok kiközvetítése. Csak az érintett nagyvállalat vagy a vállalkozáscsoport valamely tagja és az auditor, illetve auditáló szervezet közötti közvetlen szerződés alapján végezhető auditálás.
A névjegyzékbe vételhez szükséges korábbi kétlépcsős eljárás egyszerűsödik. A korábbi regisztrációs szervezet helyett közvetlenül a Hivatal végzi az energetikai auditálási tevékenység folytatásának szándékára vonatkozó bejelentéssel kapcsolatos ügyintézést. A Hivatal a bejelentés beérkezésétől számított nyolc napon belül dönt a névjegyzékbe vételről, ha a bejelentő a névjegyzékbe vételi feltételeknek megfelel, és e tényről határozat megküldésével értesíti a bejelentőt. A Hivatal a bejelentő számára a névjegyzékbe vétellel egyidejűleg névjegyzéki jelölést ad.
Változtak a Hivatal elnöke által megállapított egyszeri regisztrációs és éves nyilvántartási díjak is. A módosított 7/2015. (X. 16.) MEKH rendelet szerint az energetikai auditor regisztrációs díja 40 000 Ft-ról 50 000 Ft-ra, az auditáló szervezet regisztrációs díja pedig 60 000 Ft-ról 200 000 Ft-ra növekedett. Az éves nyilvántartási díj az energetikai auditoroknál 16 000 Ft-ról 50 000 Ft-ra, az auditáló szervezeteknél pedig 200 000 Ft-ról 500 000 Ft-ra változott.

Új szervezeti forma: a közreműködő szervezet

A közreműködő szervezet váltja fel a regisztráló szervezetet. A közreműködő szervezethez a továbbiakban kizárólag vizsgáztatás és oktatás tartozik, ennek köre viszont bővül. Korábban csak az energetikai auditori névjegyzékbe vételhez volt szükség szakmai vizsgára – ez továbbra is megmarad. Most viszont minden névjegyzékben szereplő energetikai auditornak ötévente megújító szakmai vizsgát is kell tennie, továbbá évente kötelező továbbképzésen kell részt vennie, amelyet szintén a közreműködő szervezet bonyolít le.
A vizsgára, a megújító vizsgára és a továbbképzésre kötelezettek köre is elvileg bővül, mert új feladatkörrel megjelennek az energetikai szakreferensek, akikre ugyanazok a vizsga- és továbbképzési kötelezettségek vonatkoznak, mint az energetikai auditorokra. A jogszabályszöveg szerint azonban az energetikai szakreferensnek ugyanazt a vizsgát kell letennie, mint az energetikai auditornak, ez tehát úgy értelmezhető, hogy aki már auditor, az valószínűleg újabb vizsga nélkül szakreferensnek is tekinthető, ha az egyéb követelményeknek megfelelt. Mindenesetre elképzelhető, hogy a szakreferensi munka olyanok érdeklődését is felkeltheti, akik az auditálással nem akartak/nem akarnak foglalkozni, vagy képzettségük alapján szakreferensek lehetnek, de auditorok nem. Ez tehát jelenthet többlet vizsgázói és továbbképzési létszámot.
Az Ehat. átmeneti rendelkezései között szerepel, hogy első alkalommal 2017. július 1-jétől kell az energetikai auditornak és az energetikai szakreferensnek éves továbbképzést teljesítenie, valamint a közreműködő szervezetnek a továbbképzést megszerveznie.
A közreműködő szervezet az Ehat-ban meghatározott feladatait a Hivatal engedélye alapján látja el, amely tíz évre szól. A korábbi regisztrációs szervezethez hasonlóan a közreműködő szervezet is kizárólag csak köztestület lehet. Ha nincs hatályos közreműködő szervezeti engedéllyel rendelkező szervezet, a közreműködő szervezeti feladatokat a Hivatal látja el.
Az energetikai auditálási tevékenység folytatásához szükséges szakmai vizsgát, szakmai megújító vizsgát és továbbképzést a közreműködő szervezetnek jelentkező esetén legalább negyedévente meg kell szerveznie és a vizsga, megújító vizsga, valamint a továbbképzés teljesítéséről az igazolást ki kell állítania.
A közreműködő szervezet az energetikai auditorok által teljesítendő szakmai vizsga és megújító vizsga tartalmáról és eljárásrendjéről vizsgaszabályzatot dolgoz ki, amelynek elfogadása és módosítása a Hivatal jóváhagyásához kötött. A Hivatal felügyeli a szakmai vizsga és megújító vizsga lebonyolítását.
A szakmai vizsgát és megújító vizsgát megelőzően a vizsgázók felkészítő tanfolyamon vehetnek részt. A közreműködő szervezetnek a vizsgára felkészítő tanfolyamot meg kell hirdetnie és jelentkező esetén a tanfolyamot évente legalább egy alkalommal le kell folytatnia.
A felkészítő tanfolyam és a továbbképzés tananyagáról, valamint a részletes oktatási módszertanról a közreműködő szervezetnek tanulmányi szabályzatot kell kidolgoznia, amelynek elfogadása és módosítása a Hivatal jóváhagyásához kötött. A Hivatal felügyeli a felkészítő tanfolyam és a továbbképzés lebonyolítását.
A Hivatal részéről jóváhagyott szabályzatokat a közreműködő szervezetnek honlapján közzé kell tennie és ismertetnie kell a továbbképzés és a szakmai vizsga során a résztvevőkkel. A résztvevők a szabályzat megismeréséről írásban nyilatkoznak.
A közreműködő szervezetnek olyan működési és eljárási szabályzattal kell rendelkeznie, amely:
•    tartalmazza az energetikai auditorok (valamint energetikai szakreferensek) szakmai képzésével, továbbképzésével és vizsgáztatásával kapcsolatos eljárási szabályokat;
•    tartalmazza a Hivatallal való kapcsolattartásra vonatkozó szabályokat;
•    biztosítja a közreműködő tevékenységgel kapcsolatos tevékenységnek az egyéb tevékenységektől való elkülönítését.
A közreműködő szervezetnek rendelkeznie kell:
•    olyan helyiséggel, amelyben biztosítható legalább 20 fő részvételével elektronikus vizsga megszervezése;
•    olyan elektronikus vizsgaszoftverrel:
o    amely támogatja a vizsgák helyszíni, vizsgalaborban történő lebonyolítását;
o    amely alkalmas arra, hogy a rendelkezésre álló vizsgakérdések alapján a vizsgázók számára egyedi vizsgasorokat generáljon;
o    amely alkalmas a részletes vizsgaeredmények archiválására és tárolására és
•    Informatikai Biztonsági Szabályzattal.
A közreműködő szervezetnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy biztosítsa a felhasználók számára az elektronikus ügyintézés lehetőségét.
A közreműködő szervezet a felkészítő tanfolyam és a továbbképzés dokumentációját, valamint a vizsgadokumentációt a tanfolyam, a képzés és a vizsga zárását követő 10 munkanapon belül köteles megküldeni a Hivatal részére.
A közreműködő szervezetnek évente – a Hivatal elnökének rendeletében meghatározott tartalommal – jelentést kell készítenie tevékenységéről a Hivatal számára. E rendelet a cikk készítésének idején még nem jelent meg.
Az Ehat. átmeneti rendelkezései között szerepel, hogy a regisztráló szervezeti tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező köztestület az engedélyének közreműködő szervezeti tevékenység végzésére történő átminősítését kérheti a törvénymódosítás hatálybalépését (2016. 12. 21.) követő 1 hónapos jogvesztő határidőn belül. Átminősítés esetén az annak megtörténtétől számított 30 napon belül a regisztráló szervezetnek el kell számolnia a Hivatal felé.

Új feladatkör: az energetikai szakreferens

Energetikai szakreferens igénybevételére az a gazdálkodó szervezet köteles, amelynek a tárgyévet megelőző 3 évben az éves energiafelhasználásának átlaga meghaladja:
•    a 400 000 kWh villamos energiát;
•    a 100 000 m3 földgázt vagy
•    a 3 400 GJ hőmennyiséget.
Az előbbi feltételeknek megfelelő cégnek legalább egy, tőle munkajogilag és társasági jogilag független energetikai szakreferenst kell igénybe vennie. Ezek a feltételek másképp vannak megfogalmazva, mint az energetikai auditálásra kötelezett nagyvállalat kritériumai. A kétfajta vállalati körben lehet átfedés, de lehet eltérés is.
Az energetikai szakreferens feladata az energiahatékonysági szemléletmód, energiahatékony magatartásminták meghonosításának elősegítése az adott gazdálkodó szervezetnél. Ennek keretében a következő tevékenységeket végzi:
•    figyelemmel kíséri a vállalkozás energiafelhasználásának változásait, valamint az energiahatékonysági intézkedések megvalósítását;
•    a vállalkozás számára havi jelentést készít tevékenységéről, a vállalkozás tárgyhavi energiafogyasztásának mértékéről és annak értékeléséről a korábbi fogyasztási adatok, beruházások, fejlesztések, valamint egyéb körülmények tükrében;
•    összefoglaló éves jelentést készít a vállalkozás számára készített havi jelentések alapján a tárgyévet követő év május 15-ig a végrehajtott energiahatékonysági fejlesztések, alkalmazott üzemeltetési megoldások által elért energiamegtakarítási eredményekről, amelyet a vállalkozás május 31-ig honlapján közzétesz;
•    közreműködik a vállalkozásnak a Hivatal részére történő éves adatszolgáltatásában, amely a tárgyévet megelőző évi energiafelhasználás mértékéről, valamint a megvalósult energiahatékonysági intézkedésekkel, fejlesztésekkel, üzemeltetési megoldásokkal kapcsolatos energiamegtakarítási adatokról szól (az éves jelentés elmaradása ugyanolyan szankciókkal jár, mint az energetikai auditálásra kötelezett nagyvállalatok éves jelentésének elmaradása);
•    részt vesz a vállalkozás alkalmazottai energiahatékonysági szemléletének kialakításában;
•    szakmai megfigyelőként és tanácsadóként részt vesz a rendszeres energetikai auditálás lefolytatásában, valamint az EN ISO 50001 szabvány [14] szerinti energiagazdálkodási rendszer kialakításában és működésének figyelemmel kísérésében (ha az adott vállalkozásnál ezek relevánsak);
•    javaslatokat fogalmaz meg energiahatékony üzemeltetési megoldásokkal, energiahatékonysági fejlesztési lehetőségekkel kapcsolatban;
•    gondoskodik a végrehajtott energiahatékonysági fejlesztések, alkalmazott üzemeltetési megoldások által elért energiamegtakarítási eredmények kimutatásáról;
•    ellátja az energiabeszerzéssel, energiabiztonsággal, energiahatékonysággal kapcsolatos, hatáskörébe utalt feladatokat.
Energetikai szakreferens természetes személy vagy gazdálkodó szervezet lehet. Energetikai szakreferens az a természetes személy lehet, aki:
•    az Ehat. vhr. 12. mellékletének A oszlopában meghatározott alap- vagy mesterfokú szakképzettséggel vagy azzal egyenértékű képesítéssel rendelkezik (itt tehát alapképzésben szerzett szakképzettség is elfogadható, míg az energetikai auditoroknál csak a mesterfokú/osztatlan);
•    rendelkezik legalább 3 év, energetikai területen szerzett mérnöki szakmai gyakorlattal
•    az energetikai auditorok számára előírt szakmai vizsgát teljesítette.
A külföldi oktatási intézményekben szerzett szakképzettség a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény [15] szerinti elismerése esetén vehető figyelembe. A szakmai gyakorlatra, valamint annak igazolására az energetikai auditorokra vonatkozó rendelkezések az irányadók. A szakmai vizsgát első alkalommal 2017. június 30-ig kell teljesíteni.
Az energetikai szakreferensnek az energetikai auditorok számára (is) előírt éves továbbképzésen kell részt vennie és ötévente szakmai megújító vizsgát kell tennie.
Gazdálkodó szervezet akkor minősül energetikai szakreferensnek, ha vele energetikai szakreferensi tevékenység végzésére jogosult (alkalmas) természetes személy munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy társasági jogi jogviszonyban áll.
A szakreferenseket a Hivatal nem veszi külön névjegyzékbe, hanem a szakreferens igénybevételére kötelezett vállalatnak kell adatokat szolgáltatnia a saját szakreferenséről a Hivatal számára. A szakreferensnek regisztrációs díjat és éves nyilvántartási díjat sem kell fizetnie a Hivatal számára, míg a névjegyzékbe vett auditornak, illetve auditáló szervezetnek igen.
Az energetikai szakreferens igénybevételére kötelezett gazdálkodó szervezetnek 30 napon belül tájékoztatnia kell a Hivatalt az energetikai szakreferens igénybevételével kapcsolatos adatokról, valamint az adatokban beállt egyéb változásokról. Jelenleg a jogszabályok nem állapítanak meg összeférhetetlenségi szabályokat ugyanazon vállalkozás számára végzett energetikai auditori és energetikai szakreferensi tevékenységre vonatkozóan.
A megyei, fővárosi kormányhivatal a Hivatal kezdeményezésére kétszázezer forinttól kétmillió forintig terjedő bírsággal sújtja azt az energetikai szakreferens igénybevételére köteles gazdálkodó szervezetet, amely tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget vagy nem vesz igénybe energetikai szakreferenst. A bírság ismételten kiszabható, az ismételt bírság legkisebb összege az előzőleg megállapított bírság 150%-a, legmagasabb összege hárommillió forint lehet. Az Ehat. átmeneti rendelkezései között szerepel, hogy a Hivatal 2017. június 30-ig nem szab ki bírságot az energetikai szakreferens igénybevételéről szóló bejelentés elmulasztása miatt.

Hivatkozások

[1]    Az egyes klímapolitikai és zöldgazdaság fejlesztési tárgyú törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXXVIII. törvény
[2]    Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény
[3]    Az energiahatékonyságról, valamint a megújuló energiaforrásból származó villamos energia működési támogatásáról szóló egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 393/2016. (XII. 5.) kormányrendelet
[4]    Az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról szóló 122/2015. (V. 26.) kormányrendelet
[5]    Az energetikai auditokkal kapcsolatos adatszolgáltatásra és a regisztráló szervezetek éves jelentésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 26/2015. (V. 26.) NFM rendelet
[6]    A szélerőmű kapacitás létesítésére irányuló pályázati kiírás feltételeiről, a pályázat minimális tartalmi követelményeiről, valamint a pályázati eljárás szabályairól szóló 33/2009. (VI. 30.) KHEM rendelet módosításáról és az egyes energetikai működési támogatások finanszírozásához kapcsolódó, valamint az energetikai auditokkal kapcsolatos adatszolgáltatásra vonatkozó részletes szabályok hatályon kívül helyezéséről szóló 61/2016. (XII. 28.) NFM rendelet
[7]    Az energetikai auditorok és energetikai auditáló szervezetek által fizetendő regisztrációs és nyilvántartási díj összegére, megfizetésének módjára és visszatérítésére vonatkozó szabályokról szóló 7/2015. (X. 16.) MEKH rendelet
[8]    Az energetikai auditorok és energetikai auditáló szervezetek által fizetendő regisztrációs és nyilvántartási díj összegére, megfizetésének módjára és visszatérítésére vonatkozó szabályokról szóló 7/2015. (X. 16.) MEKH rendelet módosításáról szóló 18/2016. (XII. 23.) MEKH rendelet
[9]    A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény
[10]    MSZ EN 16247-1:2013 Energiaauditok. 1. rész: Általános követelmények
[11]    MSZ EN 16247-2:2014 Energiaauditok. 2. rész: Épületek
[12]    MSZ EN 16247-3:2014 Energiaauditok. 3. rész: Folyamatok
[13]    MSZ EN 16247-4:2014 Energiaauditok. 4. rész: Szállítás
[14]    MSZ EN ISO 50001:2012 Energiairányítási rendszerek. Követelmények és alkalmazási útmutató (ISO 50001:2011)
[15]    A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény